E célra kezdetben jobbára az ősi kelta lovat, a gallowayt tenyésztették.
Az 1600-as évek elején uralkodó I. Jakab király uralkodása alatt felvirágzott a lóversenyzés, annál is inkább, mert erre az időre, hogy gyors versenylovakat kapjanak, az ősi kelta ló legjobb kancáit már a szigetországba hozott arab, török és berber lovak sorával keresztezték. Idővel a tetszetős küllem is fontos nemesítési céllá lépett elő. Az angol telivér magyarországi tenyésztésének megalapítása Széchenyi István és Wesselényi Miklós érdeme: Széchenyi 1816-ban vásárolt 21 telivért Angliából, majd Wesselényi ugyanannyit. Ők hozták létre 1824-ben a Pályafuttatási Társulatot, amelynek égisze alatt került sor hazánkban az első lóversenyre, 1827-ben.
Az angol telivér a világ leggyorsabb lova, testalkata könnyű, szikár, finom felépítésű. Feje karcsú, nyaka hosszú, színe leggyakrabban a sárga és a pej különböző árnyalata, de olykor lehet szürke és fekete is. Marmagassága 160-170 centi, súlya 400-600 kiló. Első számú hasznosítási célja ma is a lóversenyzés, a galopp-pályákon szinte csak ilyen fut. Telivér karaktere, élénksége révén nem alkalmas hátasnak, mert ha megérzi, hogy lovasa nem áll a lovaglás tudományának csúcsán, nem lehet bírni vele. Az angol telivéra földkerekség legelterjedtebb kultúrfajtája, a világ országainak méneskönyveiben nyilvántartott kancák száma az egymilliót közelíti.
A hazai kancáké nyolcszáz körüli, az állományból mintegy négyszáz rendszeresen versenyez.
HALHATATLANOK. Angol telivér volt az 1874-ben született Kincsem is, amely példátlan pályafutást tudhat magáénak: négy év alatt 54 versenyen indult, és mind megnyerte. Másik híres telivérünk az 1960-ban született Imperiál: számos nemzetközi versenyen bizonyult a leggyorsabbnak az 1960-as években.
- Valló László
- Forrás: Szabad Föld