Arab ló

2013.12.13 14:12

Szépség és nemesség. Kitartás és teljesítmény. Ezen erények az arab lófajta nevével összeforrt fogalmak. Az arab ló az ember alkotta kultúrfajták egyik legrégebbi képviselője, szinte minden melegvérű lófajta nemesítője.
Arab telivér az a ló, amely szerepel bármely, az Arab Lovat Tenyésztők Világszövetsége (World Arabian Horse Organization) által elfogadott méneskönyvben vagy nyilvántartásban. Ahhoz, hogy egy mén, kanca vagy egy csikó bekerülhessen egy elfogadott arab telivér méneskönyvbe, összes ősének visszavezethetőnek kell lennie elfogadott méneskönyvben már korábban regisztrált lovakra.

A tenyésztők célja megőrizni az arab telivér klasszikus szépségét, állóképességét és a fajta jellemzőit: az igen száraz, harmonikus fejet széles homlokkal, nagy, sötét egymástól távol, nem túl magasan ülő kifejező szemekkel, kicsi, figyelmet sugárzó fülekkel; a homorú vagy egyenes orrhátat, elasztikus mozgékony, élénken négyzetes alakot öltő orrnyílásokat; az ívelt, magasan illesztett nyakat, feszes hátat, gyakran egyenes fart, magasan tűzött és hordott farkat.
A shagya-arab a történelmi Magyaroroszágon és később az Osztrák-Magyar Monarchia területén alapított ménesek – Bábolna, Mezőhegyes és Radautz – „arab fajtájának” tisztavérű tenyésztésben, vagyis zárt törzskönyvben történő továbbfejlesztése. A tenyészcél egy nagyrámájú, bottal legkevesebb 150 cm marmagasságú arab ló, amely nemes, hátas és kocsilóként mindenki számára alkalmas. Mindazon lovak törzskönyvezhetők a shagya-arab méneskönyvben, melyek származása apai és anyai oldalon Bábolna, Mezőhegyes, Radautz, valamint a Monarchia állami és magán arab tenyészeteire visszavezethetők és amelyek a fajtatenyésztő egyesület által elismert méneskönyvben szerepelnek vagy abba felvehetők.
Az arab fajtába tartoznak azon lovak, melyek negyedik ősi sorában található 16 ős közül 14 elismert shagya-arab vagy elismert arab telivér. Az arab félvérnek pedig mindazon lovakat nevezzük, melyek negyedik ősi sorában a 16 ős közül 8 megtalálható valamely elismert arab telivér vagy shagya-arab méneskönyvben, és amelyek negyedik ősi sorában nincs ismeretlen ős. Mindkét fajta törzskönyvezési szabályai megegyeznek az arab telivér és a shagya-arab szabályaival, nyilvántartásuk a shagya-arab méneskönyv függelékeként jelenik meg. A szelekció származás, küllem és teljesítmény alapján történik.
Az angloarab az angol telivér és az arab keresztezéséből kialakult fajta, ahol a negyedik ősi sorban a 16 ős közül legalább tíz arab telivér, arab, shagya-arab, angloarab vagy angol telivér található, valamint a 16 ős között nincs ismeretlen származású egyed. Az arab és angol vérhányad külön-külön mindenkor legalább 12,5%-ot kell hogy elérjen. Nemes, szép, kifejezetten hátas célra alkalmas lovak tartoznak a fajtába, melyek kitűnően használhatók sportcélra is.

(MLOSZ leírása nyomán)

 

Az arab ló a világ legrégebbi tiszta vérben tenyésztett lófajtája. A történelem elõtti idõkben Ázsiában és Közel-Keleten élt vadlovak leszármazottja. Az arabot több országban háziasították, így a helyi feltételeknek megfelelõen egymástól eltérõ típusok alakultak ki. Ezek közül a sivatagi arab, a beduinok lova a legismertebb.
A beduinok olyan lovat akartak, melynek külleme megnyerõ, és amely képes alkalmazkodni a zord sivatagi körülményekhez.
Így hát elkezdõdött a 2000 éves szelekciós tenyésztõi munka. A kancákat bátorságuk és állóképességük, a méneket pedig a külsejük és intelligenciájuk alapján válogatták. A beduinok ügyeltek a fajta tisztaságára, csakis tiszta vérû egyedeket vontak a tenyésztésbe. A lovakat beltenyésztették is, hogy a lehetõ legjobban rögzítsék a fajtajelleget.
A fejlõdésére nagy mértékben hatott az iszlám vallás. A 7. században a próféta, Mohamed ismerte fel a bátor, gyors és mozgékony lovak jelentõségét a hadviselésben. Híveinek szinte kötelezõ volt a lovak szeretete, tisztelete, és azt hirdette, hogy a lónak adott minden egyes gabonaszem után a hívõ egy bûne a mennyben megbocsáttatik.
Ahogy az iszlám birodalom terjeszkedett, az arab ló egyre népszerûbb lett Európában. Az európaiak is felismerték a fajta remek tulajdonságait, ezért nemsokára mindenhol próbálták a helyi fajtákkal keresztezni.
Mivel az arab jól örökíti utódaiba felépítését, hamarosan népszerû lett mint fajtaalapító-és javító ló. Ennek következtében jobban hatott a világ lóállományára mint bármely más lófajta a világon.
Minden melegvérû fajtában találkozunk arab vérrel, de sok póni és néhány hidegvérû kialakulásában is szerepet játszik az arab vér.

 

Az Arab telivér egyike a legrégebben tenyésztett és legfontosabb lófajtáknak, alapítója a világ lófajtáinak. Az angol telivér kialakulásában kiemelkedő szerepet játszott. Az Arab-félsziget a hazája, már időszámításunk előtt 2500 évvel létezett ez a fajta. 1967-ben megalakították az Arab Lovakat Tenyésztők Nemzetközi Szövetségét (WAHO-World Arabian Horse Organisation), amely szövetség alapos vizsgálatot rendelt el az arab telivért tenyésztő országok törzskönyveiben. Az a ló és ivadékai számítanak arab telivérnek, amelyek szerepelnek bármely, a WAHO által elfogadottnak nyilvánított arab telivér törzskönyvben avagy nyilvántartásban.

Bővebben: >>>>>

Vissza

Képgaléria

/album/kepgaleria-arab-lo/teliver2-jpg/ /album/kepgaleria-arab-lo/ar-jpg/ /album/kepgaleria-arab-lo/arab3-jpg/ /album/kepgaleria-arab-lo/arab4-jpg/ /album/kepgaleria-arab-lo/arab-men-1-296060-12717-jpg/ /album/kepgaleria-arab-lo/arab-lo-jpg/ /album/kepgaleria-arab-lo/arab-lo-3-jpg/ /album/kepgaleria-arab-lo/arab-lo-feher-jpg/ /album/kepgaleria-arab-lo/arabteliverlo12-jpg/ /album/kepgaleria-arab-lo/images-jpeg/ /album/kepgaleria-arab-lo/photo014-1024x721-jpg/ /album/kepgaleria-arab-lo/a1997-jpg/