Lovasáldás a hagyományok szerint

2014.01.08 23:50

2013 végén tizenhetedik alkalommal tartottak lovasáldást Dunaalmáson egy középkori hagyomány felélesztése nyomán. Az ünnepi szokás létrehozása  Szent László király nevéhez fűződik, annak felelevenítése a helyi lovarda vezetőjének, Juhász Istvánnak az érdeme >>>

Vissza

Dunaalmáson már hagyomány, hogy karácsony és újév között lovasáldást tartanak.

  • A lovak és lovasok megáldása általános szokás volt a középkorban. A hagyomány – amely egészen Szent László király koráig és az országban elsőként Dunaalmásra nyúlik vissza – felélesztésének ötlete a helyi lovarda vezetőjét, Juhász Istvánt dicséri, akinek kezdeményezéséhez a település önkormányzata is csatlakozott.

2013 december 27-én kicsinek bizonyult a dunaalmási Templomdomb, annyian érkeztek Juhász István a Pálfy Kompánia főkapitánya és az önkormányzat hívó szavára, a tizenhetedik lovasáldásra.
A két ünnep közötti program az ember életében különleges szerepet betöltő patások áldásáról szól, amelyet évről évre betlehemi játékkal, karácsonyi dalokkal, forralt borral, teával, aprósüteménnyel és szent misével tesznek még bensőségesebbé. Az eseménynek ennyi idő távlatából már híre ment, éppen ezért már ismert helyi arcok, de a megye határán túlról érkezők is jöttek szép számmal. Őket – a fent említetteken túl – élő betlehem fogadta.
A rendezvény végén a hagyományos magyar patások, a Nóniusz, a Gidrán, a Lipicai, a Shagya és a Magyar Félvér hátán érkezett a Pálffy Kompánia hagyományőrző egyesület egy része. A tagok korhű, keresztes lovagi ruhákban járultak az egyház képviselőjének, Milus Ferenc plébános színe elé áldásért, így tisztelegve a lovagkirály emléke előtt.
Ezután az érdeklődők egy része a katolikus templom szentmiséjére, a másik része pedig a község szélén található lovardába indult.
Mint ismert Dunaalmás községet ezelőtt több mint 900 évvel Szent László alapította és az ő hagyományait követve szervezik meg a programot. Azt, amelynek lényege, hogy a lovasok és a lovak közötti láthatatlan kapocs fennálljon az idők végezetéig.
A hagyomány ápolásának jegyében zajló ünnep eredete Szent László királyunk nevéhez fűződik. Míg az uralkodó hadba induló lovasok hűséges patásait áldotta meg ettől a háború szerencsés kimenetelét remélve, addig napjainkban a lovak szerepe átértékelődött. A mindinkább a sport- és szabadidős tevékenységek, illetve a terápiás gyógyítás területén szolgáló hátasokért kérték szent királyunk égi közbenjárását.
Wágner Zs. (24 ÓRA)
2013. december 27.