Fadlallah el Hedad Mihály

Fadlallah el Hedad Mihály (1843-1924). Arab születésű, de magát magyarnak valló, méneskari tábornok. A birodalom egyik lóvásárló küldöttsége hozta magával az árva gyereket, 1857-ben. Felsőbb utasításra katonatisztet neveltek belőle. A lovakat nagyon szerette és értett is hozzájuk, így egész pályafutását a méneskarnál folytatta, több mint 60 évet töltött Bábolnán. 1865-ben cs. és kir. méneskari tiszt lett, 1912-ben vezérőrnagy. A bábolnai arabs-ménest világhírűvé fejlesztette. Több lóvásárló expedíciót vezetett a Közel-Keletre, valamint Mezopotámiába. Utazási élményeit megírta, jelentős műve: Utazásom Mezopotámiában és Irak-Arábiában 1901-1902, (1904). Ez egy békés, háborúk nélküli katonai útleírás, amelynek középpontjában az arab lovak, az arab emberek és a sajátos táj áll. Útleírása is elsősorban a megnézett lovakról szól, és arról; a Monarchia küldöttsége miként vándorolt a Közel-Keleten ménesről ménesre.

• Haláláig Bábolnán élt, és ott is temették el, sírja ott van.
• Mellszobrát Lantos Györgyi szobrászművész készítette.

A szobor mellett található Obajan emlékköve, ami Fadlallah legkedvesebb és legeredményesebb tenyészménje volt. A mén a shagya fajtában máig élő törzset alapított.

Fadlallah el Hedad Mihály anekdota jellegű, romantikus élettörténete Országomat a lovamért címmel itt olvasható >>>