Mit ér a patkószög, ha magyar?

2018.03.09 23:34
A nyolcvanas évek elején Mártély Sándor Szigetújfaluból azt írta az egyik újság cikkére válaszolva az olvasói rovatban, hogy ő maszek lakatosként tonnaszámra gyártja a lópatkószöget. Kibújt a (patkó)szög a zsákból: kiderült, hogy a szocializmusban még patkószeget is gyártott a maszek >>>
Vissza
Eredeti szakmája patkoló kovács. Három falu lovait patkolta, amíg voltak lovak a téeszben. Még mindig őrzi az akkori szerszámokat. Később felsőfokú gépipari technikumot végzett, majd a minősített hegesztői végzettséget is bezsákolta.
Aztán megkérdezte Guszti bácsit, a jól menő helyi asztalos mestert, hogy milyen módon lehet valaki kisiparos, majd 1972-ben bekopogtatott a falu tanácstitkárához:
- Béla bácsi, maszek akarok lenni.
- Milyen papírjai vannak, Sándorkám?
 
A papírok alapján a lakatos ipart váltotta ki, mert abba mindenféle fémipari munka belefért. Az első nagyobb munkája 80 garázsajtó volt. Aztán gázvezetékeket, energiarendszereket épített, mindenféle tartályokat, nyomástartó edényeket és komplett kazánházakat készített és vállalt felújításokat is. Nem gondolta akkoriban, hogy egyszer még újra kapcsolatba kerül a lópatkolással. De hogyan is történt mindez?
- Negyvennégy évesen meguntam a kinti szereléseket, nem volt kedvem a gödrökben ugrálni. Elhatároztam, veszek gépeket és műhelyt nyitok. Később jött a kérdés: mit kéne gyártani? Nyolcvankettőben bementem a kisipari termeltető vállalathoz, ahol végül megszánt az üzletkötő csoport vezető, s azt ígérte, holnapra utánanéz, van-e valami lehetőség számomra. Másnap a páncélszekrényből elővett egy dossziét, amelyben az iratok mellett két lópatkószeg volt. Azt mondta: ebből kellene negyven tonna. Elállt a szívverésem. Nagyobb dolgokhoz voltam szokva, fogalmam se volt, hogyan készülnek ezek az apró szegek. Az üzletkötő azonban folytatta: ha van egy milliója, megveheti a gyártáshoz szükséges gépeket, s én vevő vagyok a patkószegre...
Az eredeti Weiss Manfréd gépek a cigányok tulajdonában voltak, tőlük vette meg és újította fel. Ez az akció akkoriban három ház árába került. Három hónap elteltével visszament a kisipari termeltetőkhöz, s letett az üzletkötő csoportvezető asztalára egy doboz frissen készült eredeti weissmanó-féle patkószeget. Első körben 42 tonnás megrendelés jött össze. (Átlagosan 225 patkószeg súlya 1 kilogramm.)
- Hová szállították?
- A Szovjetunióba. Titokként kezelték, de én tudtam, mennyi lova volt a szovjet határőrségnek.
- Mennyi volt?
- Négyszázezer.
Aztán jött Gorbacsov, a Szovjetunió pedig eltűnt a térképről. Ráadásul még adósa is maradt az utolsó tételek kifizetésével a szigetújfalui lakatos mesternek...
 
  • Balog László
  • Megjelent a Lovas történetek c. kötetben