Lélegzetelállító „mutatványokra” képesek öt-tíz éves gyerekek a Debreceni Egyetem lovain. Pedig a kis tornászok tulajdonképpen a lovaglás alapjait tanulják.
Lépésben, vagy ügetésben felállnak a paripa hátára, megfordulnak rajta, vagy éppen egymást tartva két oldalt lógnak a lovon. Voltizsálnak, vagyis lovastornáznak a gyerekek. A latin eredetű szó röpködést jelent, és a nézőnek valóban olyan érzése van, hogy a tornászok szárnyakat kapnak a lovon.
- A voltizs a 80-as évek végén vált önálló lovassporttá, akkor szerettem bele én is ebbe a sportágba. Vidéken hoztam létre az első lovastorna csapatomat, egy községben több mint 100 gyereket tanítottam meg voltizsálni – mondta Baginé Hunyadi Ágnes, a Debreceni Egyetem lovasoktatója.
Ez az egyetlen olyan lovassport, ahol nem az a személy irányítja a lovat, aki rajta ül, hanem egy szakképzett futószárazó, míg a lovas különböző gyakorlatokat hajt végre a mozgó állat hátán. Európában a lovas katonai kiképzés segédeszköze volt a 19. század végén, majd később a felnőtt lovaglás oktatás előiskolájaként tartották számon. A lovastorna ugyanis fejleszti az egyensúlyérzéket és rendkívüli ülésbiztonságot ad a lovasnak. Előnye továbbá, hogy a gyerekek már fiatalon megismerkednek a lóval, bátorságot ad, és erősíti a csapatszellemet is.
- A gyerekek készítik fel a lovat az aznapi munkára: pucolják, felszerszámozzák. A lóháton pedig olykor három gyerek alakít ki egy gyakorlatot, így egymásra vannak utalva, ami óriási felelősséggel jár. Ilyenkor fegyelmezetten együtt kell dolgozniuk, ami összekovácsolja őket – emelte ki Baginé Hunyadi Ágnes.
A csapat legfiatalabb tagja alig múlt 5, míg a legidősebb 12 éves. Segítőjük Katáng, a gidrán kanca viszont már „nagykorú”, hiszen betöltötte a 18 évet. A lovasok között az a mondás járja: a legjobb lovagló tanár a jól képzett iskola ló.
- A lovastorna a lovasiskolák, így az Agrár Lovasiskola utánpótlás nevelésének is egyik fontos színtere. Ebben az oktatási folyamatban egy tapasztalt iskola lovunk van a segítségünkre. Katáng már több mint 10 éve „kolléganőnk”. Karaktere és képzettsége, tapasztalata és összeszokottsága megkönnyíti és segíti a bátortalan kezdő lovasok dolgát – tájékoztatott Boros Sándor, a Debreceni Egyetem lovasedzője.
A gyakorlatokat eredetileg vágtázó lovon kell végezni, de ahhoz még testileg és lelkileg is meg kell érni a gyerekeknek. A jelenlegi versenyszabályok viszont már lehetővé teszik, hogy a kicsik lépésben is megmutassák tudásukat. Így a debreceni voltizs csapat szeretne mihamarabb elindulni egy megmérettetésen.
- Debreceni Egyetem -
- Forrás: haon.hu
- Fotó: unideb.hu