Sissy, a lovas vadászatok királynője

1837 decemberében Münchenben született Erzsébet királyné, de tavasztól őszig a család a possenhofeni kastélyban tartózkodott, ahol Sissi 4 évesen elkezdett lovagolni ‒ mutatott rá Pálinkás Patrícia Zita történész. Apja, Wittelsbach Miksa bajor herceg, a müncheni palotája mellé egy fedett, kör alakú manézst építtetett, ahol saját maga is fellépett a kislánnyal együtt.

Miksa gyakran és büszkén emlegette: „Ha nem lennénk hercegek, akár műlovasok is lehetnénk"  - idézte az Erzsébet-kutató.

Erzsébet értett az állatok nyelvén, számára a lovaglás a szabadságot jelentette. Az 1870-es években Festetics gróf egyik zabolátlan lovát is megszelídítette fél óra alatt.

Sissi rendszeresen edzett és tartotta karban testét, hogy megfelelő módon tudja kezelni ezeket a nagy testű állatokat ‒ hangsúlyozta Pálinkás Patrícia Zita hozzátéve, hogy a lovat dámanyeregben ülte meg, ami nagyon kényelmetlen volt, ugyanakkor veszélyes is, mivel a felsőtest előre néz.

Az 1850-es évek közepéről Erzsébetnek készített dámalovas nyereg
Forrás: Pálinkás Patrícia Zita

Az első falkavadászaton 1869 telén Róma mellett vett részt. Sissi Mária nevű húgát látogatta meg, aki gyermeket várt, s mivel hosszabb ideig tartózkodott Olaszországban, meghívták egy vadászatra. Komoly eredményt nem ért el, viszont már ekkor felfigyeltek rá a főurak és mindenki a csodájára járt, hogy milyen szépen ül a nyeregben.

Igazi falkavadásszá Gödöllőn vált, ahol a kastély környékén nagy vadaskertek voltak, s amikor a királyi család tulajdonába került, a királyné óhajára új vadakat is betelepítettek. Az első gödöllői falkavadászatra 1872. október 26-án került sor. Többféle állatot űztek: szarvast, rókát, nyúlat. Az idényben összesen 26 alkalommal vadásztak, 9 alkalommal kapták el a rókát, a királyné pedig összesen egy alkalommal szerezte meg a rókafarkat.

Az Erzsébet- kutató hangsúlyozta, a 19. századra a vadászat szórakozássá vált, ezt támasztja alá, hogy az elejtett szarvast nem ölték meg. Erzsébet királyné ars poeticája:
Ha valamit el akar végezni vagy megtanulni az életben: alaposan végezze el, vagy ne is fogjon hozzá!

Éppen ezért folyamatosan fejlesztette a lovaglótudását, ezért a gödöllőinél jóval nehezebb terepen rendezett angliai vadászatok rendszeres résztvevője lett. Lovas pályafutásának csúcspontját az 1880. évi írországi falkavadászatok jelentették. Sissi ekkor már nem csak a férfiak elismerését tudhatta magáénak, de Winston Churchill édesanyja így nyilatkozott róla:
A legintelligensebb lovasnő volt, akit valaha is ismertem. A pillangó könnyedségével repült át az esztelenül magas akadályokon, s az embernek az volt az érzése, hogy ez nem is az ő, hanem kizárólag a ló elhatározásából történt.

Wilhelm Richter festménye Erzsébetről, 1884. Forrás: Pálinkás Patrícia Zita

Ezután nyerte el a falkavadászatok királynője címet Erzsébet királyné ‒ emelte ki Pálinkás Patrícia Zita.
A vadászati fő idény november 3-án, Szent Hubertus napján indult és amíg az idő engedte, űzték az állatokat. Sissi Európában összesen 8 országban vadászott, 45 évesen a legkiválóbb falkavadásznőként tartották számon.

• Megelevenedő vadászhagyományok Gödöllőn

Szeptember 24-én a X. Gödöllői Vadásznapon egész nap vadászathoz kapcsolódó programokkal várják az érdeklődőket a Gödöllői Királyi Kastélyban. Lesz agárfuttatás, íjász- és solymász bemutató, vadászgörény- simogató, és Erdélyi kopó fajtakiállítás is.

Falkavadászat Gödöllőn. Forrás: Gödöllői Királyi Kastély

Téma: Sissi, a vadászatok királynője
Vendég: Pálinkás Patrícia Zita történész
Szerkesztő-műsorvezető: Kecskés Noémi

• Forrás: orientpress

Az interjú ide a szövegre, vagy a lenti képre kattintva meghallgatható >>>